IGAZ ORVOS A CSALÁDBAN!

Társadalmunk úgy lett felépítve, hogy félelem alapú gondolatokkal közelíti meg a helyzeteket, feladatokat. Mindenhová beépült a patologikus gondolkodás, vagyis előre a bajt keresik az elmék és nem a nyugodt lefolyású megoldásra figyelnek. Azokra melyek igazak és lehet először logikátlannak tűnnek mégis egyszerű, józan paraszti gondolkodásból ered. Egy olyan helyről, ami bonyolultságtól és feltételezéstől mentes! Mikor egy családban megbetegszik valaki abban a pillanatban mindenki diplomás orvosként lesz jelen és a hitrendszereik által felállított gondolatokkal kezdenek tanácsokat osztogatni. Valóban tanácsra van szüksége egy testi elváltozásban lévő embernek?

Mindenki saját félelmein keresztül osztogatja tanácsait. Mindenki a saját nézőpontját és igazságát tartja a legjobbnak és valósnak.

Saját tapasztalatomat szeretném elmesélni mikor megéltem egy vastagbél elváltozást mennyi, de mennyi olyan tanácsot osztottak nekem, amivel nem értettem egyet és inkább húztak lefelé minthogy engedtek volna az én saját nézőpontjaim szerint gyógyulni.

Voltak, akik csak az akadémikus orvoslás felé irányítottak mert ők abban hittek, hogy egy rajtam kívülálló személy tud csak segíteni gyógyulásomban.

Voltak, akik különböző szerekkel akarták csillapítani görcseimet.

Viszont csak egy két ember volt az, aki igazán engedte, hogy eldönthessem számomra mi is a legmegfelelőbb gyógyulási mód! Ők voltak azok, akik tanácsok helyett meghallgattak mit élek meg testemben és döntésemben támogattak. Ők voltak azok, akik bíztak bennem, hogy tudom és értem a folyamatokat, amit megélek és megfelelően reagálok annak érdekében, hogy a gyógyulásomat ne akadályozzam. Ők az igaz orvosok! Ők azok az igazak, akik tudják, hogy az elváltozásokat mindig valamilyen konfliktus megelőzte egy valós érzelmi megrázkódtatás, és ezt kívülről gyógyítani legtöbb esetben lehetetlen. (Persze vannak súlyos elváltozások melyeket már kikerülhetetlenül orvosi kezekre kell bízni annak ellenére is, hogy az illető ismeri és érti a biológiai folyamatokat testében és megfelelő megértéssel gondolkodik) Ezek az igaz orvosok segítenek nekünk abban, hogy stabilok maradhassunk a gyógyulásunk alatt is és nem vezetnek tévutakra.

De miért is akarnak elterelni minket arra ahová ők szeretnék, hogy menjünk? Természetesen csak a saját félelmeiket vetítik ki ránk. Saját magukat féltik, hogyha valami nagyobb történés lenne a testünkbe akkor ők azt hogyan tudnák kezelni érzelmileg. Miképp reagálnának. Mit tennének. Ezért, ha azt tesszük, amit ők mondanak akkor a harmóniájukból nem billennek ki és nem okozunk nekik konfliktust. Vagyis az ő hiedelemrendszerük, elveik szemléletének helyesen cselekszünk. Párhuzamosan pedig megcsaljuk magunkat azzal, hogy nem bíztunk érzelmeinkben, saját hitünkben! Másnak tettünk eleget, hátrahagyva magunkat. Egyfajta megfelelésnek az áldozatai lettünk! Konzultációs éveim alatt rengeteg olyan emberrel találkoztam, aki igenis jól ismerte a Biologikát Új Medicinát, mégis félt attól, hogy nem erős a tudása ahhoz, hogy ezzel a valós természeti törvényekkel meggyógyíthatja magát. Mások vezették más utakra, melyeknek sajnos dimenzió váltás lett az eredménye, jobb esetben apró csonkítások itt-ott. Ha mások miatt választunk utakat az nem a gyógyulásunk Útja. Se a miénk se az övé! Se mi nem gyógyulunk meg testi elváltozásunkból sem ő nem gyógyul meg abból, hogy nem tarthatja fent senki a nyugalmát csakis ő! Emlékeznünk kell arra, hogy nem várhatunk mástól nyugalmat! Ezt senkitő sem kérhetjük mert jogtalan. És emlékeznünk kell arra is, hogy a belső megérzésünk, hogy nekem mi a legmegfelelőbb az követendő! Ha követjük meggyógyítjuk magunkat, ha mást követünk akkor két ember marad betegen!

Igaz orvos a családban az, aki engedi, hogy a beteg döntésének megfelelően nyújt segítséget! Hiszen a gyógyuláshoz a beteg is kell!